Idõs kuty�k, idõskori betegs�gek A mai kuty�k, ak�rcsak a mai emberek, hosszabb �letûek ap�ikn�l. A kuty�k m�g �gy is csak ritk�n �lnek 17 �vn�l tov�bb. Ez a kor emberi m�rt�kben 96 �vnek felel meg. Az emberi korral val� �sszehasonl�t�sn�l a kutya elsõ �v�t 14, a m�sodikat 7, �s minden tov�bbi �vet 5 �vnek sz�m�tunk. A nagy termetû kuty�k t�bbnyire hamarabb �regednek, mint a t�rp�k. A nagyon kifinomult szervezetû, fajtatiszta egyedek, az elh�z�sra hajlamos nagy testû kuty�k �ltal�ban r�videbb ideig �lnek, mint a kis testû, a nem elh�zott vagy a kever�k kuty�k. Kuty�ink �letkor�t sz�mos k�lsõ t�nyezõ befoly�solja. A term�szetellenes tart�sm�d, a kev�s mozg�s, a szennyezett levegõ, a nem megfelelõ t�pl�l�k, a stressz, stb. mind-mind eg�szs�gront� t�nyezõ. M�r a tizen�ves kuty�k gondoz�s�n�l is figyelembe kell venn�nk a korukat. Az idõs �llatnak �ltal�ban j�t tesz, ha vitamint �s egy�b kieg�sz�tõket adunk neki. Az elh�z�s megr�vid�theti a kutya �let�t, sz�vbetegs�ghez, m�jel�gtelens�ghez, cukorbetegs�ghez (a cukorbetegs�g miatti szimmetrikus szõrhull�st l�sd az 1. k�pen) vezethet.  M�skor �ppen ellenkezõleg a fogy�s okoz gondot. A s�lycs�kken�s gyakori oka a veseel�gtelens�g, amely folyamatos feh�rjeveszt�ssel j�r. A ves�k �ltal�ban az elsõ szervek, amelyeken megl�tszanak az �reged�s jelei. Gyakran utal a vesebetegs�gre a fokozott v�ziv�s, amelyet nagy mennyis�gû vizelet�r�t�s k�s�r. Ez�rt a kuty�knak naponta t�bb iv�v�zre van sz�ks�ge. Ez�ltal a vizelet�r�t�s is fokozott lesz, a kutya rendszerint a lak�sban v�gzi el a dolg�t. Az �z�letgyullad�s k�l�nb�zõ form�i nem kev�s kuty�nak keser�tik meg az �let�t. Ha teh�t �szrevessz�k, hogy kuty�nk nem �gy fut, ahogy szokott, n�zess�k meg �llatorvossal. Nagym�rt�kben enyh�ti a f�jdalmakat, ha a k�v�r �llatot fogy�k�r�ra fogjuk, ez�ltal cs�kken ugyanis az �z�letekre nehezedõ s�ly. Az idõs kuty�k olykor kellemetlen szagokat �rasztanak. Leggyakrabban a lehelet�k v�lik bûz�ss�. Ennek oka az esetek nagy sz�zal�k�ban a fogk�vess�g, valamint a betegs�g k�vetkezt�ben kialakul� �nygyullad�s �s fogszuvasod�s. A kellemetlen szagok sz�rmazhatnak a kutya f�l�bõl �s a h�ts� fert�ly�r�l is. Figyelemmel kell k�vetni, hogy a f�l nem �szk�s�dik-e. Az idõs kuty�k gyakori betegs�ge a hall�s r�szleges vagy teljes elveszt�se. A figyelmetlens�g vagy a parancsszavakra t�rt�nõ lelassult reakci� gyakran a hall�sk�rosod�s elsõ jele. Az idõskori s�kets�g gy�gy�t�s�ra nincs lehetõs�g. Az idõs kuty�n�l a szõrzet �ltal�nos �llapota romlik, jobban korp�sodik, a bõr t�bb faggy�t termel. A bõr rugalmass�ga �s hõszab�lyoz� k�pess�ge cs�kken (az idõsebb kuty�k k�nynyebben megf�znak, ez�rt t�len ruh�t is lehet r�juk adni), a szõrzet deresedik �s megritkul. Ezek a folyamatok egy�ttesen adj�k az �reg kuty�k jellegzetes testszag�t. A szag enyh�t�se �rdek�ben idõnk�nt (ne gyakrabban, mint havonta) megf�rdethetj�k kuty�nkat szel�ntartalm� samponnal, valamint kieg�sz�tõ (yucca p�lma �s multivitamin tartalm�) tablett�kat adhatunk neki. Idõs korban renyh�v�, szesz�lyess� vagy �ppen felfokozott� v�lhat a b�lmûk�d�s. Legyen gondunk arra, hogy a kutya �trendj�ben elegendõ rost legyen. Ne kapjon t�l sok m�jat �s ne adjunk neki csontot (a b�ls�rreked�s vesz�lye miatt). A szemlencse is gyakran elhom�lyosul idõsebb korban, ennek eredm�nyek�nt k�kes vagy sz�rk�sfeh�r hom�ly bor�tja a szemlencs�nek azt a r�sz�t, amely a pupill�n kereszt�l l�that�. (l�sd a 2. �s 3. k�pen) Az �reg kutya k�l�nf�le sz�vbetegs�gekben szenvedhet. A sz�vbetegs�get a mozg�s k�zbeni gyors elf�rad�s vagy m�ly k�h�g�s jelzi, amely fõk�nt a reggeli �r�kban jelentkezik, vagy akkor ha a kutya izgatott. Min�l idõsebb egy kutya, ann�l nagyobb az es�lye, hogy valamilyen daganatos betegs�g alakul ki n�la. Miut�n ezek a daganatok alattomosan, szinte �szrev�tlen�l alakulnak ki, aj�nlatos kedvenc�nket gyakran megfigyelni illetve megvizsg�ltatni, nincsenek-e daganatok a pof�j�n bel�l vagy a test�n b�rhol, p�ld�ul az emlõk�n, a bõr�n. Viszonylag gyakoribbak a csontdaganatok is. A szellemi k�pess�gekre pedig �sszess�g�ben, sajnos, az �regkori tompults�g jellemzõ, ami saj�tos t�netekben is jelentkezhet: az �llat szertelenn�, t�ls�gosan fal�nkk�, agreszsz�vv�, mor�zuss�, sz�fogadatlann� v�lik. �sszess�g�ben a kuty�k szervezete, szervei az �vek folyam�n elhaszn�l�dnak, tev�kenys�g�k zavart szenved, benn�k k�ros elv�ltoz�sok, daganatok keletkezhetnek, egyes hormonok, enzimek megfogyatkozhatnak benn�k. A biol�giai szervezetek �reged�s�t k�s�rõ jelens�gek vizsg�lat�val a gerontol�gia foglalkozik. Az �llatorvostudom�nyban manaps�g egyre nagyobb t�rt h�d�t�, kiv�l� kieg�sz�tõ mûszerek �s laborat�riumi m�rõeszk�z�k seg�ts�g�vel megjelent a geri�triai szûr�s lehetõs�ge a kedvenc �llatokn�l is, amelynek l�nyege az idõs�dõ kutya teljes vagy majdnem teljes kivizsg�l�sa. Ez mag�ban foglalja a v�rvizsg�latot (mennyis�gi �s minõs�gi v�rk�p, biok�mia, v�rtesztek, hormonok, stb.), vizeletvizsg�latot, r�ntgen-, EKG- �s ultrahangvizsg�latot, a legfontosabb fizik�lis vizsg�laton k�v�l. Ezeket a vizsg�latokat �rdemes m�r a kutya hat�ves kor�t�l elkezdeni �s aj�nlatos legal�bb �vente megism�teltetni. Az �gy kapott leletek t�j�koztat�st adnak az �llatorvosnak a kutya �ltal�nos �llapot�r�l. A vizsg�latok l�nyege pedig �ppen az, hogy �gy az idej�ben felfedezett elv�ltoz�sok gy�gy�t�si kil�t�sai l�nyegesen jobbak, mint az elhanyagolt, vagy csak k�sõn felfedezett esetek�. Geri�triai szûr�st v�gz�nk bejelentkez�s ut�n t�rt�nõ idõpontegyeztet�s szerint a Kn�zich �llatorvosi rendelõben is.