A ngy ma ltez svjci psztorkutyafajta (berni psztor, nagy svjci psztor, appenzelli s entlebuchi) kzl egyrtelmen a berni psztor a legnpszerbb, jllehet ezt a fajtt sem sorolhatjuk a tlzottan elterjedt npszer fajtk kz. A legenda szerint a rmai lgikkal egytt rkezett Svjcba. Itt keveredett a helybli psztorkutykkal ltrehozva a svjci psztorkutyt. A XVIII, XIX. Szzadra a bernit olyannyira kiszortotta a ltvnyosabb megjelens bernthegyi, hogy a fajta majdnem kihalt. Az utols pillanatban egy lelkes berni polgr kezbe vette a fajta sorst. Nhny a tvolabb es vlgyben fellelt mg romlatlan, tiszta fajkutykat sszegyjttte. ldozatos munkjnak ksznhet, hogy a fajtt 1904-ben bejegyeztk a Svjci Kutyatrzsknyvbe, mint els "Drrbachi" kutya. Nhny vvel ksbb aztn a fajtt Berner Sennenhundnak neveztk el.
Viselkeds s jellem
s, hogy milyen mentalits a berni psztor? Ez az a fajta, aminl rossz tulajdonsgokat nem igen lehet tallni. E kutyk rtkt vszzadokon keresztl kizrlag a hasznlhatsguk hatrozta meg. Ennek vetettek al mindent, s a szigor szelekcinak ksznheten a fontos tulajdonsgok egyre mlyebben rgzdtek a fajtban. A fajta mg ma is rzi a j parasztkutya jellemzit. Terlett, gazdjt sztnsen vdi, erre nem kell tantani. Ha idegen rkezik a hzhoz, figyeli, hogyan fogadja a gazda s ennek megfelelen reagl is
Nem ugats vagy vad, de hatrozott s flelmet nem ismer. Nem egygazds, inkbb igazi csaldi kutya. Rendkvl intelligens s knnyen kezelhet. Manapsg a bernit legtbben trsknt, hobbikutyaknt tartjk, de fontos, hogy rezze szksg van r. Ne hagyjuk unatkozni, szereti a trsasgot, szeret mindig ott lenni, ahol trtnik valami. Akkor a legboldogabb, ha a csalddal elmehet kirndulni, nyaralni.
ltalnos lersa: Szne: hrmas szn, fekete-vrs-fehr. Marmagassga: 64-70 cm (kan), 58-66 cm (szuka). Slya: 35-50 kg.
AJÁNLOM AZ OLDALT
)
)
