Mrett s vgott szemeit figyelve mintha egy bks knai szerzetest ltnnk kutyabrben. A ltszat azonban csal. Kis mrete ellenre risi er szunnyad benne. Kemny (de nem durva!) bnsmdot ignyl fajta.
A fajta trtnete, kialakulsa
A bulterriert a tizennyolcadik szzadban, Angliban tenysztettk ki -mint a neve is mutatja- bullldog s terrier keresztezsbl. Az ezernyolcszzas vek vgre tovbbi terrier fajtkkal keresztezve csiszoltk kls s bels tulajdonsgait, hogy elrje azt, amirt kitenysztettk. Gyors s harcias kutya lett a kutyaviadalok lland fszereplje. Br a kutyaviadalokat Angliban az ezerkilencszzas vek elejn betiltottk a fajta kemnysgbl sokat megrztt.
Viselkeds s jellem
Napjaink bullterrierje kevsb hasonlt harcos seire; nyugodt termszet, hsges kutya. Sajnos a tjkozatlan sajt ltal sztott harcikutya ellenes kampny egyik f ldozata az angol bullterrier volt.
Furcsa klleme s az amerikai pit bull terrier nevvel kzs "bull" szcska a fajta nevben elg volt ahhoz, hogy az utca embere vrszomjas fenevadat lsson benne. gy ltszik, a mltat semmi sem feledtetheti, a bullterrier egykori harcikutya mivolta mg sokig rnyomja blyegt a fajta sorsra, hiba telt el azta egy egsz vszzad. Rendkvl btor a flelmet nem ismeri, rmens kutya. Harapsa legendsan ers.
Ha egyszer valamibe vagy valakibe belekstol sokszor csak fesztfval lehet "rbeszlni" annak elengedsre. Erre a fajtra is jellemz az akaratossg, nem knnyen nevelhet. Egy bullterrier rengeteg szeretet ignyel, gy klnsen megszenvedi a rossz gazdt. A bullterrier vidm emberek vidm kutyja, s a tenysztknek mindent meg kell(ene) tennik azrt, hogy megvdjk a fajtt az olyan beteg lelk emberektl, akik agresszivitsukat vagy feltnsi vgyukat akarjk kilni kutyjukban, netaln kisebbrendsgi rzsket csillaptani.
ltalnos lersa:
Szne fehr vagy fehr alapon foltos, de egyb szn s cskozottsg is elfordulhat. Kzepes termet, zmk, nagyon ers kutya. Feje klnleges formj: hossz, tojsdad alak. Marmagassga 40-50 cm slya ltalban 20-30 kg.
AJÁNLOM AZ OLDALT
