A fajta npszersge nincsen arnyba a fajta kialakulsnak korval, hiszen a dobermannrl, mint fajtrl csupn az ezernyolcszzas vek vgtl beszlhetnk. A tringiai gyepmester Friedrich Louis Dobermann azonban igazn j munkt vgzett. Br a fajta kialaktsrl feljegyzseket nem ksztett azt valsznstik, hogy a dobermann kialakulsban kzrejtszott a rottweiler a kk dog a schnauzer valamint nem fajtatiszta ebek is. Az ezerkilencszzas vek elejtl a tenysztk igyekeztek a nyak s a fejformt keskenyebb, kecsesebb tenni s ez ltal mg inkbb megszntetni a hasonlsgt a rottweilerhez.
Viselkeds s jellem
Vrbeli rzkutya. Egyes szakknyvek szerint a szakterletn a vilgbajnok. Zrt terletek rzst kivlan ltja el. Rendkvl mozgkony sokszor harcias kutya. Intelligencija rvn knnyen s gyorsan tanul. Szeret dolgozni, a mindennapos mozgst ignyli. A hatrozatlansgot, flelmet azonnal megrzi s kihasznlja. Ezrt szksges a kemny, hatrozott fellps a gazda rszrl. Mindamellett megfelel bnsmd mellett egy engedelmes s hsges trsra lelhetnk benne. A fajta megvsrlsa eltt vegyk figyelembe, hogy a dobermannt ltalban az ugats fajtj kutyk kz soroljk.
ltalnos lersa: A kutya szikr felpts, nemessg s er sugrzik belle. Egyes orszgokban a flt s farkt kurttjk, mg ms rgikban ezt tiltjk. Szne: fekete, barna, kk lesen krlhatrolhat rozsdavrs sznnel. Marmagassga: 65-70 cm (kan), illetve 63-65 cm (szuka). Slya: 30-40 kg.
AJÁNLOM AZ OLDALT
