A fajtnak tulajdonkppen a nevn kvl semmi kze nincsen Dnihoz. Trtnete sokkal dlebbrl indult. Hatalmas, dogszer kutykat mr Kr.e. 12. szzadban ismertek. Megjelentek babiloni s egyiptomi dombormveken is. Eurpba valsznleg a rmai lgikkal rkeztek. Itt a tizenhatodik szzadra mr teljesen elterjedtek s vltak sttuszszimblumm. A kzpkortl fontos rsztvevi voltak a vaddiszn s szarvas vadszatoknak. A dogok modern standardjt vgl nmet tenysztk alaktottk ki.
Viselkeds s jellem
Mint a legtbb nagytest fajta, a dog is kifejezetten gyerekszeret. Kis gazdjval trelmes s gyengd. Br idegenekkel szemben bizalmatlan az agresszivitsnak ltalban nyoma sincs benne. A tbbi llathoz ltalban bksen viszonyul, gyakran kifejezett bartsg szvdik kzttk. Tbbnyire gy van ez fajtrsaival is: a kiegyenslyozott termszet, jl nevelt dog nem agresszv, nem verekeds. Npszer fajta br tartshoz tehets pnztrca s jkora hely szksges. Ereje (gyomrhoz hasonlan) hatalmas. ppen ezrt rz-vd munkra csak kiegyenslyozott, profi szakember kpezze.
ltalnos lersa: A szrzet nagyon rvid s sr, fnyes, testhez simul. Szne lehet tigriscskos: a cskok feketk, a szem s a karmok lehetleg sttbarnk. zbarna: aranysrgtl a stt aranysrgig, a maszk fekete. Kk: a vilgosszrktl a stt palasznig s a tiszta aclkkig. Harlekin: tiszta fehren fekete foltok. Vgl fekete: fehr jegyek megengedettek. Marmagassga: 80-85 cm (kan) illetve 71-75 cm (szuka) Slya: 60-80 kg.
AJÁNLOM AZ OLDALT
)
