1. A teny�szt�s �s annak c�lja

A klub feladat�t k�pezi a N�met Boxer teny�szt�s�t a szabv�ny �ltal elõ�rt ir�nyelvek szerint fenntartani, �s olyan m�don t�mogatni, hogy a teny�szt�s sz�les k�rben a munkakutya formai �rt�k�vel �s l�nyeg�vel �sszef�ggõ ide�lis elk�pzel�seket min�l jobban k�zel�tse meg (chien de travail- FCI). Ezen feladatb�l keletkezik minden teny�sztõ sz�m�ra az a k�teless�g, hogy a teny�szt�st kiz�r�lagosan ide�lis szempontok szerint alak�tsa, f�ggetlen�l att�l, hogy kan vagy szuka tulajdonosa vagy tart�ja-e.
A Teny�szt�si Szab�lyzat v�ltoztat�sai tekintet�ben csak az Orsz�gos Tan�cs az illet�kes.

2. Teny�szt�si elj�r�sok

Az al�bbi teny�szt�si elj�r�sokat k�l�nb�ztetj�k meg:
a) Tiszta teny�szt�s:
Azonos fajt�hoz tartoz� kuty�k p�roztat�sa, melynek sor�n az õs�k k�z�tt nem sz�ks�ges rokoni kapcsolatnak fenn�llnia.

b) Vonalteny�szt�s:
Azonos õs�k halmoz�sa a 3. �s 4. gener�ci�ban.

c) Belteny�szt�s:
T�bb�-kev�sb� szoros rokons�gon bel�li teny�szt�s �s abban az esetben mer�l fel, ha az apai �s az anyai õs�k k�z�tt �ll fenn k�zvetlen rokons�g.

d) Rokonteny�szt�s:
P�rz�s a legk�zelebbi rokons�gon bel�l, teh�t testv�rek vagy egyik sz�lõ �s a k�zvetlen ut�dja k�z�tt. Minden tervezett rokonteny�szt�st megelõzõen a teny�sztõ k�teles a Teny�szt�si Vezetõ hozz�j�rul�s�t a Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõn kereszt�l beszerezni.
Elutas�t� �rtes�t�s eset�n, 14 napon bel�l �r�sban fellebbez�s ny�jthat� be a Teny�szt�si �s Teny�szt�si Kiv�laszt�si Fõfel�gyelõn�l. Ennek d�nt�se v�gleges.

3. Teny�sz�rt�k

Boxer�nk teny�sz�rt�k�t h�rom oszt�lyba soroljuk:
a) Valamennyi olyan boxer teny�szt�se enged�lyezett, amely a budaõrsi sz�khelyû Nemzeti Boxer Klub fõt�rzsk�nyv�ben vagy az FCI-hez csatlakozott valamely k�lf�ldi boxer-teny�szegyes�let fõt�rzsk�nyv�ben bejegyz�sre ker�lt �s jelen teny�szt�si szab�lyzat (NBK) 4. pontj�ban t�masztott k�vetelm�nyeket teljes�ti.

b) Teny�szteni azokkal a boxerekkel lehet, amelyek teny�szpr�b�n (NBK) sikeresen szerepeltek (l�sd ezzel kapcsolatban a Teny�szpr�ba Szab�lyzatot).

c) Az al�bbi esetekben nem enged�lyezett a boxerek teny�szt�se:
    1. ha s�lyos hi�nyoss�gokat �llap�tanak meg a feno- �s/vagy genot�pus tekintet�ben,
    2. ha hereprobl�m�kat �llap�tanak meg,
    3. ha k�zepes, vagy s�lyos cs�põiz�leti diszpl�zi�ban (HD) szenvednek,
    4. ha k�tszer vettek r�szt sikertelen�l teny�szalkalmass�gi vizsg�n,
    5. ha szuk�k k�t alkalommal cs�sz�rmetsz�ssel hoztak vil�gra ut�dot (az adott szuk�t tekintve),
    6. ha olyan szem�lyek tart�s�ban, vagy tulajdon�ban vannak, akik nem magyar �llampolg�rok �s nem rendelkeznek �lland�, magyarorsz�gi lakc�mmel,
    7. ha a szabv�nyban megnevezett s�rga vagy cs�kos sz�ntõl elt�rõ (pl. feh�r vagy foltos) alapsz�nnel rendelkeznek (csak Regisztert kaphatnak),
    8. ha teny�sz�sre nem enged�lyezett �llatok ut�djai; ezek az NBK fõt�rzsk�nyvbe sem jegyezhetõk be,
    9. ha a teny�szalkalmass�gi vizsg�n nem megfelelt �llatok ut�djai vagy a Nemzeti Boxer Klub r�sz�rõl "teny�szt�si letilt�st" kapott �s ezt k�vetõen k�lf�ld�n teny�szt�sre felhaszn�lt sz�lõk lesz�rmazottai.

4. A teny�sz�llatokkal szemben t�masztott k�vetelm�nyek

a) Minden teny�szt�sre t�rt�nõ felhaszn�l�s elvi elõfelt�tele, hogy mindk�t teny�szpartner eg�szs�ges legyen.
Ha fenn�ll annak a gyan�ja, hogy esetleg genetikai eredetû betegs�g �ll fenn, a Teny�szt�si �s Teny�szt�si Kiv�laszt�si Fõfel�gyelõ jog�ban �ll, hogy �rintett boxer tulajdonos�t�l vagy tart�j�t�l a Teny�szt�si �s Teny�szt�si Kiv�laszt�si Fõfel�gyelõ r�sz�rõl megnevezendõ specialista �ltal elv�gzendõ szak�llatorvosi vizsg�latot k�rni. Az �rintett boxer teny�szt�si tilt�st kap, ha a tulajdonos vagy a tart� v�t az egy�ttmûk�d�si k�telezetts�ggel szemben, vagy a vizsg�lat betegs�get der�t fel.

b) Az elsõ teny�szt�si felhaszn�l�s idõpontj�t tekintve a minim�lis �letkor kanok �s szuk�k eset�ben 18 h�napban ker�lt meghat�roz�sra.

c) A teny�szt�si felhaszn�l�s idõpontj�t tekintve a maxim�lis �letkor szuk�k eset�ben 7 �vben ker�lt meghat�roz�sra, a fordul�nap az �rintett szuka sz�let�snapja. Azon szuk�k eset�ben, amelyek teny�sz�rt�ke bizony�t�st nyert, amelyek nem cs�sz�rmetsz�ssel hozt�k vil�gra ut�daikat �s amelyek h�mnemû ut�dai k�r�ben nem jelentkezett here-probl�ma, k�rv�ny alapj�n a Teny�szt�si Fel�gyelõn �s az Orsz�gos Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõn kereszt�l a teny�szt�si vezetõtõl 1 �ves teny�szt�si meghosszabb�t�st kaphatnak (a bet�lt�tt 8. �let�vig). Azon szuk�k eset�ben, amelyek 8 k�ly�kn�l t�bbet nevelnek egy almon bel�l - dajkakutya seg�ts�ge n�lk�l -, a teny�szt�si sz�net elõ�r�sai �rv�nyesek. A kanok sz�m�ra a teny�szt�si felhaszn�l�s korl�tlan. Egy kan egy napon csak egy szuk�t fedezhet!

d) Amennyiben valamely szuk�t k�t egym�st k�vetõ olyan t�zel�se sor�n term�keny�tettek meg, amelyn�l a sz�l�s �s a fedez�si nap k�z�tt 8 h�napn�l r�videbb idõ telt el, �gy a k�vetkezõ t�zel�s nem haszn�lhat� fel.

e) Enyhe csipõiz�leti diszpl�zi�ban szenvedõ boxerek csak csipõiz�leti diszpl�zia-mentes, vagy csipõiz�leti diszpl�zia �tmeneti form�j�ban szenvedõ partnerekkel p�roztathat�ak.

f) A sikeres teny�szpr�b�t igazolni kell.
A sikeres teny�szt�si kiv�laszt�s mag�ban foglalja a teny�szpr�b�t. A teny�szalkalmass�gi vizsga napj�n rendelkez�sre kell �llnia a csipõiz�leti diszpl�zia leletnek. A boxer teny�szt�si enged�ly�t a Teny�szt�si �s Teny�szt�si Kiv�laszt�si Fõfel�gyelõ korl�tozhatja, ill. visszavonhatja, amennyiben az ut�dok �tlagon fel�li m�rt�kben terheltek teny�szt�s-kiz�r� hib�kkal. Fenti elõfelt�telekkel nem rendelkezõ k�lf�ldi fedezõ kanokat k�rv�ny alapj�n a Teny�szt�si �s Teny�szt�si Kiv�laszt�si Fõfel�gyelõ teny�szt�sre enged�lyezheti.

g) Kanonk�nt �s napt�ri �venk�nt enged�lyezett fedez�si aktusok maxim�lis sz�ma: 50 db/�v.

h) A tulajdonos vagy a tart� k�teles k�lf�ldi szuk�kkal l�trej�tt fedez�si aktusokat is bejelenteni a T�rzsk�nyvez�si Oszt�lynak.

i) A k�lf�ldi boxerek sz�rmaz�si bizony�tv�nya csak akkor ker�l honos�t�sra, ha az �j tulajdonos vagy tart� a Magyar K�zt�rsas�gban rendelkezik �lland� lak�hellyel �s magyar �llampolg�r.
Minden k�lf�ldrõl behozott n�met boxert a csipõiz�leti diszpl�zia-r�ntgen elv�gz�se ut�n kell bejegyezni az NBK t�rzsk�nyv�nek megfelelõ oszt�ly�ba, s rendelkeznie kell NBK-t�rzsk�nyvi sz�mmal �s tetov�l�si sz�mmal (honos�t�si ig�ny eset�n).

5. Felnevel�s

a) Saj�t felnevel�s c�lj�b�l egy szuk�n�l ne maradjon 8-n�l t�bb k�ly�k.
Amennyiben 8-n�l t�bb k�ly�k ker�l felnevel�sre, �gy a fajt�nak megfelelõ nevel�s �s a k�ly�k intenz�v gondoz�sa mellett biztos�tani kell az anyakutya v�delm�t is. Amennyiben, egy almon bel�l 8-n�l t�bb k�ly�k ker�l felnevel�sre dajkakutya n�lk�l, az anyakuty�ra a teny�szt�si sz�net elõ�r�sai vonatkoznak. Gondoskodni kell arr�l, hogy a teny�szt�si fel�gyelõ b�rmikor l�togat�st tehessen.

b) Idegen szuka �ltali felnevel�s is megengedett.

c) Az �letk�ptelen vagy torzsz�l�tt k�lyk�ket legk�sõbb �let�k 7. napj�n �llatorvosnak vagy szakk�pzett szem�lynek f�jdalommentesen el kell altatnia.

d) Minden k�ly�kbe be kell tetov�lni a sz�m�ra kijel�lt k�djelz�st. A tetov�l�sra legkor�bban �let�nek 7. bet�lt�tt het�t k�vetõen ker�lhet sor. T�z hetes kor ut�n a tetov�l�s kiz�r�lag a k�ly�kkuty�k narkotiz�lt �llapot�ban t�rt�nhet.

6. Elv�laszt�s az alomt�l

a) Az alomt�l t�rt�nõ elv�laszt�sra a k�lyk�k bet�lt�tt 8. �s 12. �lethete k�z�tt ker�lj�n sor. A t�rzsk�nyvbe t�rt�nõ bejegyz�st azonban a k�lyk�k 52 napos �letkora ut�n lehet k�rv�nyezni. A here 12. - 16. �leth�t k�z�tti megk�sett lesz�ll�s�t ism�telt alomellenõrz�ssel kontroll�lni kell. Ennek a 16. �leth�tig meg kell t�rt�nnie. Az ilyen alom egyedeinek t�rzsk�nyvez�se - az ism�telt ellenõrz�s miatt - k�sleltetett.
Az alombejelentõ lappal k�rv�nyezi az illet�kes Teny�szt�si Fel�gyelõ a felv�telt a t�rzsk�nyvbe.
Ha a 16. h�t letelt�vel norm�liss� v�lt a her�k �llapota vagy meg�llap�t�sra ker�lt az egyher�jûs�g vagy a her�k hi�nya, �gy azt a teny�sztõnek jelentenie kell az illet�kes Teny�szt�si Fel�gyelõnek vagy a Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõnek.
Az �rv�nyben l�võ Teny�szt�si Szab�lyzat nem ir�nyozza elõ az �llatorvos �ltal v�gzett hereleh�z�s lehetõs�g�t.

b) A saj�t fedezõ kan teny�szt�si felhaszn�l�s�t fedez�si tan�val kell igazolni. Erre olyan szuk�k eset�ben is sz�ks�g van, amelyeket nem a tulajdonos vagy a tart� vezet a fedezõ kanhoz.

c) Az alom-elv�laszt�s idõpontj�ban a k�lyk�knek tetov�lt, v�dõolt�ssal ell�tott �s f�regmentes�tett �llapotban kell lenni�k.

d) A tetov�l�s a kennel k�dsz�m�b�l, az alom betûjelz�s�bõl �s a k�lyk�k azon sorsz�m�b�l ad�dik, amely az ABC szerinti kezdõbetûk alapj�n, elõsz�r a kanok, azut�n a szuk�k szerinti sorrendben ker�l meghat�roz�sra.

7. A t�rzsk�nyv

a) A t�rzsk�nyv elnevez�se: NBK t�rzsk�nyv (Nemzeti Boxer Klub, mint a magyarorsz�gi kynol�giai cs�csszerv �s az FCI tagja).
A t�rzsk�nyv k�pezi a teljes boxerteny�szt�s alapj�t. Ebbe 1998 �ta h�zagmentes gener�ci�s sorrendben bejegyz�sre ker�l valamennyi, a teny�szt�si szab�lyzat szellem�ben teny�sztett boxer.
Csak teljes alom jegyezhetõ be a t�rzsk�nyvbe.
A t�rzsk�nyvbe vezet�si ig�ny csak az NBK T�rzsk�nyvez�si Szab�lyzata alapj�n t�rt�nhet.
A t�rzsk�nyvi bejegyz�sek elj�r�sa:
A bejegyz�st csak a teny�sztõ k�relme alapj�n a Teny�szt�si Fel�gyelõn kereszt�l lehet k�relmezni. Minden t�rzsk�nyvi jelentkez�st gondosan kit�lt�tt alombejelentõ nyomtatv�nyon kell beny�jtani. Az alom bejegyz�s�hez a T�rzsk�nyvez�si Oszt�ly r�sz�re beny�jtand� tov�bbi dokumentumok az alombejelentõ nyomtatv�nyon ker�lnek megad�sra. Az alombejelentõ Nyomtatv�ny m�solati p�ld�nyait a "kapj�k" lista alapj�n kell sz�tk�ldeni.

b) Kenneln�v, k�dsz�m, keresztn�v.
Minden, a t�rzsk�nyvbe bejegyzett boxer kenneln�vbõl, k�dsz�mb�l �s keresztn�vbõl �ll� egys�get kap. Minden, eg�sz �ves NBK tags�ggal rendelkezõ k�rv�nyezõ sz�m�ra biztos�that� a kenneln�v �s annak v�delme, ha a boxer-lapokban megjelent k�zz�t�telt k�vetõ 4 h�ten bel�l jogos kifog�st nem emeltek. A klub kennelnevet, csak NBK klubtag r�sz�re igazol �s v�d.
A kenneln�v-v�delem ir�nti k�rv�nyt �r�sos form�ban a helyi szervezet �s a Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõn kereszt�l kell a t�rzsk�nyvi hivataln�l beny�jtani. Amennyiben az adott klubtag kil�p az NBK-b�l, kennelnev�n t�bb kutya nem t�rzsk�nyvezhetõ �s az adott kenneln�vre a v�detts�gre vonatkoz� szab�lyokat kell alkalmazni. Ism�telt bel�p�s eset�n az adott kenneln�v �jra haszn�lhat�v� v�lik (tulajdonosa r�sz�re), kenneln�v aktiviz�l�si d�j ellen�ben.
Kenneln�v-v�delmet csak mag�nszem�lyek r�sz�re ny�jtanak. A nemzetk�zi kenneln�v-v�delem (FCI) bevezet�se s�rgõsen javasolt.
A kenneln�v �tv�tel�re ir�nyul� indokolt k�rv�nyt a helyi szervezeten kereszt�l kell enged�lyeztet�sre a Teny�szt�si �s Teny�szt�si Kiv�laszt�si Fõfel�gyelõh�z beny�jtani.
A klub megsz�nteti a kennelnevet, ha a legutols� 30 �v alatt nem ker�lt sor teny�szt�sre.
Lemond�s, a tulajdonos hal�la, vagy m�s m�don t�rt�nt megszûn�s miatt szabadd� v�lt kennelnevet legkor�bban 20 �v eltelt�vel szabad �jra kiadni.
A keresztnevet a teny�sztõ szabadon v�lasztja meg. A keresztneveket ABC-sorrend szerint kell megadni, melyek sor�n a kennel elsõ alomj�nak mindig "A"-val kell kezdõdnie. Sz�mok, betûk kettõs nevek �s egy�b toldal�kok haszn�lata nem megengedett. Azonos kennelbõl sz�rmaz� boxerek keresztnevei nem ism�tlõdhetnek.

c) A sz�rmaz�si okm�nyok.
A sz�rmaz�si okm�nyokat (n�met boxerek sz�m�ra) a Nemzeti Boxer Klub T�rzsk�nyvez�si Oszt�ly �ll�tja ki.
A sz�rmaz�si okm�nyok a t�rzsk�nyvbõl k�sz�lt kivonatok �s tartalmazz�k az adott egyed sz�rmaz�si igazol�s�t, valamint a teny�szt�st �rintõ fontos adatokat (az adott egyedre vonatkoz�an).
Bejegyz�sre ker�lnek az alom bejegyz�s�ig megszerzett teljes�tm�ny-adatok �s gyõztes c�mek. Elad�skor �s minden tulajdonos v�lt�skor �t kell adni a sz�rmaz�si bizony�tv�nyt.
K�lf�ldre t�rt�nõ �rt�kes�t�s eset�n felk�r�sre be kell mutatni a T�rzsk�nyvez�si Oszt�ly sz�rmaz�si bizony�tv�ny�t a hazai kynol�giai sz�vets�g �ltal t�rt�nõ igazol�s c�lj�b�l. A k�lts�geket a k�rv�nyezõ viseli.
Az elveszett sz�rmaz�si bizony�tv�nyok p�tl�s�ra a T�rzsk�nyvez�si Oszt�ly k�relem alapj�n m�solatot �ll�t ki.
Fõt�rzsk�nyvi r�sz (le�r�s a t�rzsk�nyvez�si szab�lyzatban).

d) Mell�kt�rzsk�nyvi r�sz (le�r�s a t�rzsk�nyvez�si szab�lyzatban).

e) Regisztr�ci�s nyilv�ntart�s (le�r�s a t�rzsk�nyvez�si szab�lyzatban).

8. Teny�sztõk

A Teny�szt�si Szab�lyzat szellem�ben minden kan vagy szuka tulajdonosa vagy tart�ja teny�sztõnek minõs�l abban az esetben, ha boxert haszn�l fel teny�szt�sre �s �lland� lakhelye �s teny�szete a Magyar K�zt�rsas�gban van �s nagykor�. A szuka tulajdonosa vagy tart�ja sz�m�ra kenneln�v-v�delem sz�ks�ges. Csak az NBK tagjak�nt veheti ig�nybe a teny�szet gondoz�s�hoz a rendelkez�sre �ll� szervezeteket (pl. kenneln�v-v�delem, egyebek).
18 �v alatti szem�ly ig�nye eset�n a sz�lõ, gondviselõ �r�sbeli nyilatkozata sz�ks�ges a felelõss�gv�llal�s vonatkoz�s�ban.

a) Valamennyi teny�sztõ k�teles a saj�t boxere feletti fel�gyeletet �gy kialak�tani, hogy teny�szt�si felhaszn�l�s eset�n biztos�tottak legyenek a k�lyk�k t�rzsk�nyvbe t�rt�nõ bejegyz�s�nek elõfelt�telei.

b) A fedez�si aktust megelõzõen k�telesek a kan �s a szuka tulajdonosai vagy tart�i meggyõzõdni afelõl, hogy teny�szt�sre t�rt�nõ felhaszn�l�s valamennyi elõfelt�tele teljes�lt.

c) A kan �s a szuka tulajdonosa vagy tart�ja k�teles a T�rzsk�nyvez�si Oszt�lyt minden fedez�si aktust k�vetõen 72 �r�n bel�l fedeztet�si igazol�s bek�ld�se �tj�n t�j�koztatni. Ezen hat�ridõ be nem tart�sa eset�n dupla nagys�g� bejegyz�si d�jat kell felsz�m�tani. A szuka tulajdonosa vagy tart�ja k�teles a Teny�szt�si Fel�gyelõt ugyanezen idõtartamon bel�l t�j�koztatni.

d) Minden almot a k�vetkezõ napon, legk�sõbb azonban 3 napon bel�l jelenteni kell az illet�kes helyi szervezet Teny�szt�si Fel�gyelõ �s a fedezõ tulajdonosa vagy tart�ja fel�. Akad�lyoztat�sa eset�n a jelent�st a Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõ fel� kell eszk�z�lni.

e) A k�lyk�k �llatk�s�rletekhez �s �llatkereskedõ r�sz�re t�rt�nõ elad�s�hoz folytatott teny�szt�se nem megengedett. A teny�sztõ k�teles a vevõt a k�ly�kkel kapcsolatosan az igazs�gnak megfelelõen t�j�koztatni �s fel� a felismerhetõ hi�nyoss�gokat k�z�lni. A k�ly�k teny�sztõj�nek minõs�l az anyakutya tulajdonos a megfogamz�s napj�n.
Ezen alapelv al�l k�t kiv�tel megengedett:
1. Megfogant szuka elad�sa
Megfogant szuka elad�sakor az elad� szerzõd�s �tj�n �truh�zhatja a vevõre teny�szt�si jog�t. Errõl a meg�llapod�sr�l a T�rzsk�nyvez�si Oszt�lyt legk�sõbb a szuka sz�l�s�t megelõzõ 14 napon bel�l aj�nlott lev�l �tj�n kell t�j�koztatni.
2. Szuka b�rl�se teny�szt�si c�lb�l
A szuk�k b�rl�se teny�szt�si c�lb�l megengedett. A b�rlõj�t ismerik el a v�rt alom teny�sztõjek�nt abban az esetben, ha az �r�sbeli megk�t�tt szerzõd�st legk�sõbb a szuka sz�l�s�t megelõzõ 14 napon bel�l beny�jtj�k a T�rzsk�nyvez�si Oszt�lyhoz. (Szerzõd�s nyomtatv�nyokat a T�rzsk�nyvez�si Oszt�lyn�l kell beszerezni.) Ezzel a b�rlõ �tv�llalja a tulajdonos k�telezetts�geit.

f) A teny�sztõ k�teles a boxert a fajta ig�nyeinek megfelelõen tartani.

g) Amennyiben a szuka nem fogant meg �s ezt a kan tulajdonos�val vagy tart�j�val a v�rt sz�let�si napot k�vetõ 14 napon bel�l k�z�lt�k, �gy a fedezõ kan a szuka k�vetkezõ t�zel�sekor t�r�t�s n�lk�l �ll rendelkez�sre, amennyiben a szuka tulajdonosa vagy tart�ja nem v�ltozott meg. A kan elad�sakor ez a k�telezetts�g az �j tulajdonosra vagy tart�ra is �rv�nyes.

h) Kanok vagy szuk�k tulajdonosai vagy tart�i k�telesek valamennyi teny�szt�si folyamatot kennelk�nyvbe bejegyezni.

9. Teny�szt�si vezet�s

A teny�szt�sbeli ir�nymutat� int�zked�sek �s ezzel kapcsolatos tan�csad�s �s gondoz�s c�lj�b�l a Klub az al�bbi szervezeteket tartja fenn:

a) Teny�szt�si Vezetõ
A teny�szt�si Vezetõ az alapszab�ly �rtelm�ben az Orsz�gos Tan�cshoz tartozik. Feladat�t k�pezi a teljes boxer teny�szt�s fel�gyelete, bele�rtve a T�rzsk�nyvez�si Oszt�lybeli tev�kenys�g�t is. A Teny�szt�si Vezetõ kooper�l a Teny�szt�si �s Teny�szt�si Kiv�laszt�si Fõfel�gyelõvel.

b) Teny�szt�si �s Teny�szt�si Kiv�laszt�si Fõfel�gyelõ
A Teny�szt�si �s Teny�szt�si Kiv�laszt�si Fõfel�gyelõ szem�ly�t az NBK Eln�ke nevezi ki.
A Teny�szt�si �s Teny�szt�si Kiv�laszt�si Fõfel�gyelõ jog�ban �ll r�szt venni a b�r�i konferenci�kon, amennyiben teny�szt�si k�rd�sek ker�lnek megt�rgyal�sra.
A Teny�szt�si �s Teny�szt�si Kiv�laszt�si Fõfel�gyelõ ugyancsak felelõs a teny�szt�s szempontj�b�l d�ntõ fontoss�g� int�zked�sek meghozatal��rt, valamennyi, a teny�szt�st �rintõ k�rd�sben belesz�l�si �s meghallgat�si joggal rendelkezik.
A Teny�szt�si �s Teny�szt�si Kiv�laszt�si Fõfel�gyelõ jogosult a cs�põiz�leti diszpl�zia-r�ntgennel kapcsolatos szab�lyoz�sokat kiadni.

c) Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõ
A Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõket a ter�letileg illet�kes helyi szervezetek k�ld�ttei v�lasztj�k meg, majd j�v�hagy�sra javasolj�k a Teny�szt�si Vezetõ fel�. A Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõk mûk�d�si ter�let�k�n felelõsek a teny�szt�s�rt, a Teny�szt�si Fel�gyelõk oktat�s��rt, tov�bbk�pz�s��rt �s koordin�l�s�rt, valamint a teny�szpr�b�k megszervez�s��rt.

d) Teny�szt�si Fel�gyelõ (helyi szervezet)
A Teny�szt�si Fel�gyelõket a helyi szervezetek v�lasztj�k meg, akiket a Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõn kereszt�l j�v�hagy�sra javasolnak a Teny�szt�si Vezetõ fel�. A Teny�szt�si Fel�gyelõ r�sz�re �vente ingyenesen rendelkez�sre bocs�tott teny�szk�nyvek a helyi szervezet tulajdon�t k�pezik �s azokat az ut�d r�sz�re tov�bb kell adni. K�l�nleges esetekben a helyi szervezet javaslat�ra �s a Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõ �ll�sfoglal�sa �s t�mogat�sa mellett a Teny�szt�si Vezetõ megb�z�sos alapon Teny�szt�si Fel�gyelõt alkalmazhat.
A Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõk jogosultak a Teny�szt�si Vezetõ r�sz�re k�l�nleges ig�nybev�telre Teny�szt�si Fel�gyelõket javasolni. Ezeket a Teny�szt�si Fel�gyelõket a Teny�szt�si Vezetõ j�v�hagy�s�t k�vetõen alkalmazhatja a Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõ.
A j�v�hagy�shoz alapvetõen sz�ks�ges, hogy a jel�lt
1. Legal�bb 3 almot a Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõvel vagy a Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõ r�sz�rõl megnevezett Teny�szt�si Fel�gyelõvel k�z�sen �tvegyen,
2. kynol�giai p�lyafut�st mutasson fel.

Minden Teny�szt�si Fel�gyelõnek ismernie kell a teny�szk�nyvet �s a klub valamennyi egy�b int�zm�ny�t. A teny�szt�s �s a felnevel�s k�rd�s�ben minden tag sz�m�ra tan�csad�ssal kell szolg�lnia.
A helyi szervezet Teny�szt�si Fel�gyelõnek vagy akad�lyoztat�sa eset�n a Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõ �ltal kijel�lt helyettesnek minden almot meg kell tekintenie a sz�l�st k�vetõ 49. napt�l kezdõdõen.
A helyi szervezet Teny�szt�si Fel�gyelõ felelõs az alombejelentõ nyomtatv�ny korrekt kit�lt�s��rt, õ k�ldi el valamennyi, az alom �tv�tel�hez sz�ks�ges dokumentumot a t�rzsk�nyvez�si Oszt�ly sz�m�ra �s az alombejelentõ nyomtatv�ny m�solatait is õ juttatja el a "kapj�k" jegyz�kben szereplõk r�sz�re.
A Teny�szt�si Fel�gyelõ saj�t almait csak a Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõ vagy m�sik, �ltala megb�zott Teny�szt�si Fel�gyelõ veheti �t. A Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõ almait �ltala megb�zott Teny�szt�si Fel�gyelõ veheti �t.
�rv�nyes klubtags�ggal nem rendelkezõ szem�ly t�rzsk�nyveztet�si ig�nye eset�n, az illet�kes ter�leti csoport Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõj�nek kell az adott almot ellenõriznie. A felmer�lõ k�lts�geket az alom teny�sztõje fizeti.
Minden �v december 31-ig a Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõ r�sz�re az �ltal�nos teny�szt�si esem�nyekkel kapcsolatos �ll�sfoglal�st tartalmaz� �ves jelent�st kell �tadni.
A Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõ �sszefoglalja ezeket a jelent�seket �s saj�t �ll�sfoglal�s�val egy�tt adja tov�bb a Teny�szt�si Vezetõ fel�.
A Teny�szt�si Szab�lyzat elleni v�ts�g gyan�ja eset�n �r�sban azonnal �rtes�teni kell a Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõt. A Ter�leti Csoport Teny�szt�si Fel�gyelõ k�teless�ge a nyomoz�st lefolytatni �s az �sszes dokumentumot saj�t �ll�sfoglal�s�val egy�tt a Teny�szt�si Vezetõ fel� tov�bb�tani.
A tagokat felk�rj�k, hogy boxer�k elhull�s�t jelents�k be a T�rzsk�nyvez�si Oszt�lynak.

10. Fegyelmi int�zked�sek

A Teny�szt�si Szab�lyzat elleni v�ts�get az Alapszab�lyzat 4. �-a 6. pontja szerint szankcion�ljuk.

11. V�grehajt�si rendeletek

A Teny�szt�si �s Teny�szt�si Kiv�laszt�si Fel�gyelõ Jog�ban �ll a Teny�szt�si Szab�lyzattal kapcsolatos v�grehajt�si rendeleteket kiadni.